Language of Flowers: 2. Levél

Cím: Language of Flowers

Páros: JinMin (BTS; Jin x Jimin)

Műfaj: levélregény, romantikus, slash, yaoi, shounen ai, OOC, hurt/comfort, slice of life, AU

Besorolás: +12

Bevezető:

"Mindenki úgy írja meg a szerelmes leveleit, ahogyan tudja. Néha elég az is, hogy csak egy falevélbe szurkáljuk bele valakinek a nevét. Máskor egy egész könyvet kell írni. Mindegy. A hódításnak az útjai különbözők." - Krúdy Gyula

Park Jimin megtanult a virágok nyelvén kommunikálni.

Park Jimin soha sem gondolta volna, hogy valaha is levelet fog írni, bármilyen okból kifolyólag.

Végül mégis levelet kezd írni. Aztán még egy levelet. Majd még egyet, még egyet és még többet.

Összesen huszonnégy levelet ír végül. Mindet a virágok nyelvén kísérve.

A levelei pedig mind Kim Seokjinnek szólnak.

„Orchidea”

Egy ritka szép virág egy ritka szép hölgynek.

„ Szia, Seokjin-hyung!

Igazán érdekes vacsorán vagyunk túl, nem igaz? Éppen most jöttem haza tőletek, miután megünnepeltük anyukád születésnapját.

Elhoztad a barátnődet is, akiről egy hét alatt annyit meséltél, hogy szinte úgy köszöntötte mindenki, mintha már ismerték volna. Azt hiszem, talán csak a ruhaméreteit nem mondtad meg nekünk.

Kicsit furcsálltam és rossz érzés volt, hogy közel egy éve ismerjük egymást, mégsem meséltél Krystalról egy szót sem. Pedig azt állítódtad, hogy közel három hónapja együtt jártok. De próbáltam túllendülni rajta; hiszen mégis csak idősebb vagy nálam, én pedig felnézek rád. Még mindig jó hyung vagy.

Az alapján, amit Krystalról mondtál, kedves személyiségnek gondoltam, ráadásul fénykép alapján igazán szépségesnek látszott. Amerikában élt, anyanyelvi szinte beszélte az angol nyelvet a koreai mellett és állításod szerint, igen népszerű volt az iskolátokban, még a végzősök körében is. Mégis ő állt eléd vallomást tenni, ami után elkezdtetek randizni.

Ez is bizonyítja, milyen nagyszerű és menő vagy, hyung.

A történetetek pedig igen romantikusnak és cukinak hangzott. Nem baj, ha ezt mondom, ugye? Nem jössz tőle túlságosan zavarba?

Viszont ennek hála sok dologra rájöttem, amiről meg is kérdeztelek, te pedig igazoltad azokat.

Például, a Yoongi-hyunggal és Hoseok-hyunggal történtek. Be szerettél volna minket mutatni egymásnak, de az utolsó pillanatban te lemondtad a találkozót, négyünket hátra hagyva a gyorsétteremben. Igazán kínosak voltak az első percek, mivel senki sem mert megszólalni. Te pedig utólag nem győztél bocsánatot kérni tőlünk, de mivel a végén minden jól sült el, nem haragudtunk rád.

Én főleg nem, hiszen két új baráttal gazdagodtam. Ráadásul, tudod, hogy Yoongi-hyung azóta is úgy figyel rám, mintha tényleg a kisöccse lennék. Mindig vesz nekem valami édességet.

Mint kiderült, akkor Krystallal találkoztál, ahogy a többi hasonló esetben is.

De ezt leszámítva, nem gondoltam azt, hogy bármi baj lenne Krystallal és veled. Továbbra is foglalkoztál velünk, csak ezúttal többször került szóba az új barátnőd.

Bár Taehyung egy kicsit nehezen viselte mindezt. Nem tudom, mennyire vagy tisztában vele, de Tae az elmúlt egy hétben sokszor próbált kerülni téged, ha szóba hoztad Krystal. Sokszor mindössze azért nem lépett le, mert inkább mellettem maradt. Egy idő után pedig kezdett ingerültebben és bunkón válaszolni neked. Erre viszont felfigyeltél, ami miatt veszekedtél vele egy párszor.

Bárcsak ne marnátok egymást emiatt. Ha tényleg tetszik neked Krystal, akkor lehetsz boldog, Taehyungnak pedig be kell látnia, hogy kicsivel kevesebbet leszel majd velünk. A szüleitek örültek a hírnek, nem kéne, civakodjatok.

Szóval, Krystal megjelent édesanyátok születésnapi vacsoráján. Először mutattad be őt a szüleidnek. Emlékszem, mennyire izgultál miatta, szinte a körmödet is szétrágtad.

Amíg az ajándékozásig nem értünk minden rendben volt. Krystal visszafogottan viselkedett, válaszolt a szüleink kérdéseire, még Tae mogorva természetét is hárította, amin én csak nevettem.

Aztán megláttam a sötét karmazsin rózsát.

Talán nevetségesnek történhet, hogy ezen akadok fent, de azt tudnod kell, hogy ez a virág nagyon rossz jelentést rejt. Nem szerencsés születésnapi ajándékként adni valakinek. Ez ugyanis a gyász virága. Rögtön össze is néztünk a szüleimmel, az arcukon pedig láttam, hogy ugyanarra gondolnak, mint én.

Emellett pedig, anyukád kedvenc virága az orchidea. Csodálkozom is, hogy nem jutott eszedbe, mikor Krystalnak segítettél ajándékot választani. Szinte láttam édesanyád csalódott arcát, de hamar magára erőltetett egy kis mosolyt, mikor megköszönte az ajándékot.

Ezt azért akartam leírni, hogy emlékezz rá legközelebb.

Viszont itt most nem csak a virágról van szó. A rózsát nevezzük inkább csak rossz előjelnek.

Ahogy Krystal kezdett elkényelmesedni a társaságunkban, egyre bátrabban és hosszabban beszélt. Főleg magáról. Az elején még lelkesek és kíváncsiak voltunk mindannyian, ám egy idő után kezdett ez apadni. Ahányszor próbáltuk terelni a témát, vagy más vizekre evezni, mindig talált egy módot arra, hogy visszakanyarodjunk hozzá, vagy a családjához. Egy idő után úgy éreztem, csak kérkedni akart magával, meg a helyzetével.

Ami pedig Taehyungnál igazán kiverte a biztosítékot, amikor ugráltatni akart minket. Ha szomjas volt, minket szólított fel, hogy hozzunk vizet. Mikor az ételt osztottuk ki – amit Taehyunggal önként vállaltunk el – tűhegynyi pontossággal mondta meg, mennyi étel kerülhet elé, mennyit hajlandó megenni, ha pedig mégis több lett az adag, visszaszedette velünk. A szüleink próbálták kedvesen visszafogni, de éreztem, hogy Krystal úgy tekintett ránk lassan, mintha a szolgái lettünk volna. Tae meg sem várta a desszertet, csak elvonult a szobájába joggal fortyogva a dühtől.

Ezek után pedig még te szabadkoztál Krystalnak.

Nem tudom, hogy én vagyok éretlen még ehhez, de egyszerűen nem értettem a helyzetet. Krystal illetlenül viselkedett, a szüleinken is észrevettem, hogy szoronganak a modorától, mégsem szóltak semmit. Látszott rajtad, kényelmetlen a szituáció, mégis tűrted és a barátnőd oldalát fogtad.

Ez viszont nagyon nem tetszett. Haza akartam menni.

Részben ezért is mentünk el a hamarabb. A szüleim a kocsiban beszélgettek a vacsoráról, de főleg Krystalról. Anyu azt mondta, hogy egy elkényeztetett fruskának tűnt. Pedig anyu nem szokott csúnyákat mondani senkire, esküszöm. De nagyon kiakasztotta a karmazsin rózsa, amit Krystal hozott.

Bár, ha belegondolok, Krystalhoz illik az a virág. Bocsánat, de a mai után legalább ennyi gonoszkodás jár nekem.

Viszont, ha te őszintén szereted, akkor megpróbálom visszafogni magamat, amikor Krystal ott van. Hiszen ti vagytok az idősebbek.

- Jimin

2012. november”

A legtöbb esetben ilyen hosszúságú "fejezetek" lesznek a továbbiakban; hosszabb-rövidebb formában, de ez főleg a cselekményektől és Jimin mondanivalójától függ. Lesznek még az elsőhöz hasonló leíró részt is tartalmazó fejezetek, de ennél a történetnél elsősorban a leveleken van a hangsúly.
Továbbra is lehet instagramon követni a frissítéseket (@jinnie_mini) a történettel kapcsolatban, vagy más írásaim kapcsán.