Flower Boy High School pt.3

Cím: Flower Boy High School pt.3

Páros: Vhope

Műfaj: slash, yaoi, AU, romantikus, slice of life, iskola élet, OOC, flaff, smut

Besorolás: +18

Összefoglalás: Kim Taehyung az egyik végzős osztály elnöke, ám nem oylan minta diák, mint az sokan gondolják róla. Ugyanis viszonyt folytat az egyik tanárával, Jung Hoseok-kal. Tae pedig szeretné meglepni mindig dolgozó párját Valentin nap alkalmából, és ezért bármit megtenne. Még az egyik óráját is ellógja sunyiban, hogy szerelmével tölthessen egy kis időt.
Ha kíváncsi vagy a további munkáimra kövesd a blog facebook oldalát is :)

Valentin nap! Az egyetlen olyan nap, a mely a szerelem ünneppé lehet, ezzel boldoggá téve annak a szívét, aki megtalálhatja a nagy Őt, de egyben fájdalmas is az olyan embereknek, akik nem kapnak viszonzást. Még szerencse, hogy én nem az utolsók táborát erősítem. Kim Taehyung vagyok, végzős, és az osztályomban én, mint elnök tevékenykedem. Bár minden évben lehetett más embert jelölni erre a posztra, mindig engem választottak, bár, szerintem csak azért, mert mások lusták lettek volna bevállalni, de ez csak az én személyes véleményem.

Tehát ellátom az osztály fontosabb teendőit, ezzel pedig pluszjuttatásokat kapok. Például, hogy nem kell reggelenként testnevelés órára mennem arra hivatkozva, hogy elnöki kötelességeim vannak. Persze ezt nem mindig használom ki, viszont a mai egy ilyen nap. Legjobb barátom, Jungkook persze ilyenkor mindig utál engem, mondván, amíg ő szenved a kemény erőnléti edzésektől, én csak fetrengek az ágyamban plusz egy órát, és alszom.

Viszont ma nem így tettem, kivételesen. Ugyanis ma teljesen más okom volt, hogy kikértem magamat az első órámról. Ilyenkor ugyanis nagyon kevesen vannak az iskola épületében, mivel nekünk ez a nulladik óránk, és az én osztályomon kívül, csak a velünk lévő tanár, az igazgató, meg az irodalom tanárunk van itt. Nekem pedig pont ez kellett.

Utam a tanári szobához vezetett, melyben csak egyetlen személy tartózkodott jelenleg, Jung Hoseok, irodalom pedagógus. Az igazgató irodája egy eggyel lentebbi szinten van, még az osztályom az iskola terület másik oldalán vannak, így csak mi ketten vagyunk ezen a szinten. Szép csendben odalépek az ajtó elé, majd egy hang nélkül kinyitva az előttem lévő kilincset, somfordáltam be a kis helységbe, ahol napközben szinte nyomorogni szoktak a tanárok. Ám most mégis kellően szellős, és tágas, az ablak pedig nyitva, így levegő is jutott a szobába. Ahogy körbetekintettem, egyszer csak megláttam, akit kerestem. Éppen az asztalánál ült nekem háttal, és ha jól láttam, akkor dolgozatokat javított. Észre se vette, hogy többen lettek a teremben, viszont ezzel megadta nekem a meglepetés lehetőségét, amit nem voltam rest ki is használni.

Egy csintalan mosollyal az arcomon közelítettem meg Hoseok-t, majd ahogy mögé érkeztem, kezemet felemelve takartam el szemeit, ezzel kicsalva belőle egy megilletődött sikkantást. Felnevettem a hang hallatán, miközben ő a kezeivel próbálta kitapogatni, ki is vagyok én. Amint elhalt a kuncogásom, praclijaimat elhúztam arcától, és ezt követően egyből megfordult. Ahogy meglátta teljes valómat, láttam, miként száll ki belőle a harag, és veszi át a helyét a boldogság. Felemelő érzés, hogy már csak a puszta jelenlétemmel boldoggá tudom tenni.

- Hát te, mit csinálsz itt Kim Taehyung? –nézett rám egy fél mosollyal, ami rögtön el is árulta, hogy igazából örül nekem, csak, mint tanár bökte a csőrét ez a gondolat.

- Tudod, mint osztályelnöknek, szabad kikérnem magam a nulladik óráról, ha az a testnevelés. Ráadásul, mivel Valentin nap van, gondoltam, megleplek téged, mivel tudom, hogy ilyenkor mindig a dolgozatok fölött görnyedsz egész reggel –ezzel megfordítottam őt a gurulós székkel, így ismét háttal volt nekem, majd elkezdtem a vállait masszírozni. Néhány perc elteltével pedig már el is lazult a karjaim között, amit én csak egy kuncogással díjaztam. –Tudod, szeretnék egy romantikus estét veled tölteni ma. Mit szólsz hozzá?

- Elég sok dolgom van Taehyung. Nem tudom, mennyire érek rá –erre én elengedtem vállait, mire Hoseok, idő közben becsukott szemeit kinyitotta, és hátra vetett fejjel nézett rám értetlenül. –Mi az?

- Kérlek! Nem kérek sokat, és akár nálam is befejezheted, vagy akár én is elmegyek hozzád, és ott vacsorázunk, de légyszi ezt az estét add nekem! –néztem rá kiskutya szemekkel, de mivel még így is láttam némi kételyt a szemében, így hátra húzva a széket foglaltam helyet ölében, természetesen vele szemben. –Kérlek! –a hatás kedvéért, még a nyakát is átkaroltam, hogy közelebb húzzam magamhoz.

- Nehéz eset vagy, tudsz róla? –átkarolta derekam, fejét pedig ráhajtotta egyik vállamra, és folytatta beszédét. –Jól van, akkor menj el hozzám, ha végeztél a teendőiddel, én pedig rögtön, amint lecseng az utolsó órám, már megyek is haza. Semmi plusz munka, túlóra, vagy dolgozatjavítás. Csak te és én! –a végére pedig még meg is puszilta a arcomat, hogy kellően megvigasztaljon engem, valamint ő ezzel vési kőbe az ígéreteit, bár igazából, máig nem tudom, miért van ez a számomra furcsa szokása. Viszont nagyon is teszik nekem.

- Rendben, de akkor tényleg ehhez tartsd magad –néztem rá szigorúan. Azaz inkább csak próbáltam, de látszólag nem jött be a komoly ábrázatom, ugyanis Hoseok hyung csak egy jót nevetett rajtam. –Na! Ne nevess rajtam!

- Bocsi, de hihetetlenül édes vagy. Éppen ezért most meg foglak csókolni –majd ahogy ezt kimondta már tapadt is ajkaimra, én pedig visszacsókoltam, mert egy ilyet vétek kihagyni.

Ez a csók is ugyanolyan mámorító volt, mint az eddigiek, ám mégis mindig másnak éreztem őket. Egyiket sem tudtam összes hasonlítani a másikkal, de nem is baj. Hoseok megunva a szende puszikat, máris végig nyalt az alsó ajkamon, bejutást kérve ezzel, amit egy pár ajakmozgást követően meg is adtam neki, így elmélyíthettük csókunkat. Imádtam! Ehhez fogható, számomra, kevés van a világon. Az, hogy hogyan is jöttünk össze teljesen lényegtelen, ugyanis, mindketten úgy vagyunk vele, a múlton fölösleges rágódni, és inkább élünk a mának. Ez az-az érzés, ami mindig különlegessé teszi minden együtt töltött percünket. Én pedig most is kiélveztem ezt a gyönyörű pillanatot. Nyelve körbejárta szám belsejét, majd összekulcsolódva az én ízlelőszervemmel kezdtünk egy vadabb nyelvjátékba. Viszont, amint az első kéjesebb nyögésem elhangzott, már távolodott is el tőlem, ami nekem nagyon nem tetszett. Várj csak Hoseok, ezt ma még vissza fogod kapni!

Bizonyára láthatta, mennyire csalódott vagyok, amiért abba hagyta, de elkuncogva magát nyomott egy utolsó puszit az ajkaimra, aztán az órára bökött a fejével:

- Menned kell! Nehogy még itt lebukjunk. Ráadásul, ha azt szeretnéd, hogy végezzek időben, akkor most kell megcsinálnom a javításokat –ebben nem is akartam vitatkozni, ugyanis igaza volt.

Lassan kicsöngetnek, és a tanárok mindig előbb érkeznek meg, minthogy a többi diák megérkezzen az első órájuk előtt. Így viszont most kellett távoznom, amíg nincs itt senki. Még egy utolsó csókváltás, aztán már mehetek is az osztályomhoz, hogy bosszanthassam kicsit Jungkook-ot. Szegénykém ma készül bevallani az énektanárunknak, hogy szerelmes belé, és most teljesen be van parázva. Persze biztatom őt mindig, meg bátorítom, de sosem hisz nekem. Pedig, ha tudnád, mennyire ismerem a helyzetét, már korántsem lenne ilyen nyuszi lelkű.

Miután jól kioktattam barátomat arról, hogy ő igenis egy szerelmes dalt írt, és igenis el fogja énekelni szíve szottyának, úgy gondoltam egy külsőst is bevonok a beszélgetésünkbe. Ekkor megláttam Jimin hyung-ot, és úgy éreztem, ma tuti ez a szerencse napom, mert minden a kezemre játszik. Bár Jungkook először megijedt attól, hogy kikotyogom a titkát, de ettől egyáltalán nem kellett félnie, hisz tudom milyen, amikor titkolni kell a szerelmed kilétét. Végtére is, már egy jó ideje én is ebben a levesben forrtam. Az igazat megvallva, alacsony tanársegédünk még engem is meglepett a válaszával. Biztos nagyon szeretheti azt a valakit, akinek a szívét adta, ha ilyeneket képes mondani. Szóval, ha nem görcsölök rá a mai estére, akkor remélhetem, hogy sikerül az, amit elterveztem. Remélem, így lesz!

Órák után igyekeztem elhagyni az épületet, ugyanis, még mielőtt Hoseok-hoz mennék, szerettem volna pár dolgot megvenni, ami az esténkhez kellhet. Persze Jungkook most is vissza akart táncolni, vagy legalább megkérni engem arra, hogy maradjak vele, ha esetleg valami balul sülne el. Sajnáltam kicsit szegényt, mert tényleg kellett neki a bátorítás, viszont nekem is van egy párom, akit ma el szándékozok csábítani. Így viszont el kellett őt utasítanom, de mondtam neki, hívjon, hogy mi történt, akkor is, ha rossz hír lenne. Akkor bizony ugrani fogok neki elsőre, mert mégis csak a legjobb barátomról van szó.

Na, de ahogy sikeresen lerendeztem barátomat, és megbizonyosodtam arról, hogy el fog menni a külön órájára, már száguldottam a különböző üzletekbe, hogy biztos meg legyenek a szükséges kellékek és hozzávalók a tökéletes estémhez. Amint ezeket beszereztem, ránéztem órámra, és sikeresen konstatáltam, hogy bőven van időm felérni a lakásba, és mindent megcsinálni, mielőtt szerelmem hazamegy.

Futó lépésben szeltem az utcákat, ugyanis így még mindig előbb jutok a célom felé, mintha tömeg közlekednék, csak ugye mindkét kezem teljesen tele van szatyrokkal, így kicsit nehezebb a mozgás. Amint sikeresen elértem Hoseok házához már tettem is le a csomagjaim egy részét, hogy a kulcsot előhalászva, már be is jutottam az ajtón. Igen, nekem kulcsom is van ide, sőt, még ruháim is vannak itt, meg egyéb felszereléseim, amik lehetővé teszik az itt alvásomat. Igazából a szüleim is tudják, hogy egy idősebb férfival járok, de azt nem árultam el nekik, ki is pontosan ez a személy. Mivel középiskola kezdete óta tudták másságomat, így elkerültem a nagy csetepatékat, amik ilyenkor szoktak lenni. Az én szüleim megértőek, és kellően szeretnek ahhoz, hogy ne ítéljenek el emiatt engem. Ilyen szempontból szerencsésnek nevezhetem magam, mert a családom támogat, és bár nem árulhatom még el szerelmem kilétét, de így is kellően jól tudom kezelni a helyzetet, és nem esek kétségék közé azért, mert nem élvezhetem szabadon a párkapcsolati létet. Nekem ez teljesen megfelel így, ahogy van, egészen a ballagásomig. Na, onnantól kezdve le sem lehet majd kaparni Hoseok-ról, az biztos!

Ahogy sikeresen bezártam magam mögött a falapot, mindent ledobáltam a földre, úgy sincs benne semmi törékeny tárgy, ami miatt félnem kéne. Levettem cipőimet, aztán két szatyrot felkapva léptem a konyhába, hogy előbb az ételeket csináljam meg. Csak olyan dolgokat vettem, amikről tudtam, hogy nincsenek szerelmem birtokában, ilyenek voltak az ételfestékek, amikből málna piros színűt vettem direkt, meg a cukrozatlan kakaópor, mivel a recept ilyen kívánt, a s vanília kivonat, ecet, és szódabikarbóna, meg az író, ami egy savanykás ízű, híg, opálos folyadék, a túró-, és vajkészítés mellékterméke, és nagyon nehéz beszerezni. Ezek mindenképp kellettek a Red Velvet torta piskótájának elkészítéséhez. Igen, szándékosan választottam ezt a neve miatt! A tojás, finomliszt, vaj, meg a só már voltak itthon is, így ezekből nem vettem pluszba. A krém hozzávalói már kicsit több kiadást igényeltek, mivel a porcukron kívül mindent meg kellett vennem. Szereztem be mascarpone-t, ami egy tejszínes, puha, enyhe ízű, friss sajt, és szerencsére bármely jóra való üzletben kapható, meg van vaníliás cukor, habtejszín, és pár lime is. Ezek voltak az első két csomagom tartalmai, de hogy honnan is volt nekem ezekre pénzem? Nos, mondtam, hogy a szüleim támogatnak engem, és ebbe az ilyesfajta költségek is beleszámítanak. Azt mondták, hogy amíg a tanulás miatt nem tudok munkát keresni, addig állják ezeket a kiadásokat, de jövőre már nekem kell megdolgoznom ezekért. Nem is baj, mert így még büszkébb is lennék magamra, amiért egyedül megszerveztem egy ilyet. Na, de vissza a sütihez!

A további hozzávalókat, amik itt is megvoltak találhatóak, mind kivettem a helyéről, és kezdődhetett a sütés. Persze előtte a másik elkészíteni kívánt ételem hozzávalót is elraktam, nehogy az ajtóban akarjanak tönkre menni. Igazából imádok sütni valamilyen szinten, de nem hangoztatom, mert akkor mindig tőlem várták el, hogy csináljak már valamit, ne csak az ágyban fetrengjek egész nap.

Először a piskótát készítettem el, csak utána a krémet, mert szerettem volna jóra csinálni, ahhoz pedig követnem kellett a receptben lévő utasításokat. Amint megcsináltam a piskóta tésztáját, és sikeresen behelyeztem a formájába, már tettem is be a sütőbe, és amíg az elkészült az alatt a közel fél óra alatt, addig a krémet is megcsináltam hozzá. Aztán megvártam, míg a piskóta kihűl, és elszeletelve a megfelelő részeknél, megtöltöttem a krémmel, és a süti tetejéről is lefaragtam egy keveset, hogy megfelelő legyen a formája. Majd a lefarigcsált részre is felnyomtam a megmaradt pasztát, és a leszedett részekkel megszórtam, hogy ezzel is díszesebb hatást keltsen. Beraktam a hűtőben, miközben a másik étel hozzávalóit is kirángattam a helyükről.

Következőnek a Waldorf salátát csináltam meg. Igen, én ennyire szeretném meglepni szerelmemet, hogy ilyen nem mindennapi ételeket csinálok neki, de teljesen megéri nekem. Ehhez csak só és bors, meg a majonéz volt a házban, így minden mást muszáj voltam beszerezni, ami újabb két szatyrot igényelt. Zellert, almát, ementáli sajtot, citromlét, és diót is muszáj voltam venni. Ennek az elkészítése már nem volt olyan bonyolult, talán csak a hámozás, vágás vett el sok időt, de mivel megsütni sem kellett, így rögtön mehetett is a hűtőbe, a torta mellé, mivel hűtve kell tálalni a salátát.

Ahogy mindent elpakoltam, és rendbe tettem a konyhában, felkapva maradék két kisebb szatyromat száguldottam be a hálóba. Ott gyorsan a szekrényben kerestem, valami elegánsabb ruhát, ami nem volt túl sok, csak annyira, hogy felnőttesebbnek tűnjek Hoseok hyung szemében. Amint megvoltak a jó ruhadarabok, ledobtam őket az ágyra, és az egyik táska tartalmát elkezdtem kipakolni az éjjeli szekrény egyik üres fiókjába. Most nem árulom el pontosan, mik is voltak ezek, de szerintem sejtitek, meg később úgy is megtudjátok, szóval ezt most hanyagolom.

A ruháimmal, valamint a megmaradt egy szatyorral együtt bementem a fürdőszobába, ami elég nagy volt. Szerelmemnek nagy mázlija volt, ugyanis sok pénze volt a szüleitől, így megengedhetett magának egy tetemesebb lakást is. A fürdőben is volt egy tágas zuhanyzó, ami majd nekem kellett, és egy szép kád is, amiben van jakuzzis funkció is, amit a nap folyamán igénybe fogok venni párommal.

Ruháimat leraktam egy üres helyre, még a zsákot a kád mellé, és elkezdtem vetkőzni, aztán amint a szennyesben landoltak a ruháim, már álltam is be a zuhany alá. Nagyon jó érzés volt végre lemosni magamról a sok fáradalmat, amit a nap során átéltem, és szinte már a zuhanyrózsa alatt el tudtam volna aludni, de egy ajtócsapódás megzavart a relaxációmban.  Hallottam, ahogy végig megy a házon valaki, és minden helységbe bemegy, gondolom, hogy megtaláljon engem, aztán látom az üvegen keresztül, hogy Hoseok bejön a fürdőbe. Még szerencse, hogy a tasakot úgy tettem a kádhoz, hogy véletlenül se vehesse észre azt.

- Hát itt vagy! Már azt hittem, hogy nem értél ide –mosolyog rám kajánul, gondolom a látványom miatt, ami engem zavarba hoz egy kicsit. Még szerencse, hogy a pára miatt csak a mellkasomig lát.

- Mindjárt kimegyek, csak felöltözök, jó? –próbáltam kizavarni, amíg felöltözök, és mázlimra, értette a célzást, így elhagyta a helyiséget.

Gyorsan befejeztem, ami még maradt a mosakodásból, aztán megtörülköztem szárazra, felkaptam az alsó ruházatomat, majd a nadrágot és a pólót is felrángattam magamra. A hajamat igyekeztem jól beállítani, amikor szárítottam, ezt követően pedig kimentem a fürdőből, és betértem az étkezőbe, ahol párom is tartózkodott. Szerintem, sejtette, hogy mire készülök, ugyanis az asztal már meg volt terítve, és éppen az egyik újságot olvasta, amikor beértem a szobába. Ahogy megköszörültem a torkomat felkapta a fejét, és alaposan végig pásztázott a tekintetével, a művelet befejtével pedig egy elismerő füttyentés hagyta el az ajkait.

- Nem mondom, jól nézel ki, Édesem! Ez mind csak az én kedvemért van? –kérdezte, miközben az újságot letéve lépett közelebb hozzám, és karolta át a derekamat.

- Szerettem volna, ha a mai este tényleg tökéletes lenne. Úgy hogy igen, ez miattad van! –karoltam át a nyakát, és húztam le egy mélyebb csókra, amit rögtön viszonzott is, átvéve az irányítást. Mivel a levegőhiány miatt gyorsan el kellett válnunk kihasználtam az alkalmat, és szerelmemet visszaültettem helyére, én pedig a konyhába mentem, hogy kivéve a sütit és a salátát a hűtőből, az asztalra pakolhassak. –Nem akartam nagy vacsorát szervezni, mert tudom, hogy este már nem eszel sok mindent, de remélem ezek is ízleni fognak.

- Ezeket te csináltad? –kikerekedett szemmel nézte, amint leteszek mindent az asztalra, majd mikor meglátta, ahogy igenlően bólintok, egyből elmosolyodott. –Mázlista ember vagyok ám, az biztos!

Annak ellenére, hogy azt hittem nem fog olyan sokat enni, azért tetemes mennyiség fogyott el. Gyakorlatilag a tortából maradt még négy szeletre való, de az majd akkor jó lesz holnapra. Amint láttam Hoseok-on a jól lakottságát, elküldtem a szobába, hogy ott várjon meg, amíg végzek a pakolással. Persze egyből jött volna segíteni, de én nem engedtem neki, mert most én akarom meglepni ezekkel a gesztusokkal, és hiába próbál hátráltatni ebben, tudja ő, milyen makacs is vagyok. Tehát szerelmem elment a hálóba, gondolom, egy kicsit lepihenni, így nyugodtan pakolhattam el a maradékokat, és a mosatlanokat is tisztára sikáltam, majd a fürdő felé mentem, hogy a következő meglepetésemet is előkészítsem. Megengedtem a kádban a vizet, miközben pedig vártam, hogy megteljen, addig kihalásztam a rózsákat a szatyorból, meg a fürdősót is, ami szintén rózsás volt. Lehet, hogy kicsit nyálas ez, de én tényleg örömet akarok Hoseok hyung-nak okozni, és ezt így szeretném lehetővé tenni. Amint a víz is kellő magasságig ért már bedobáltam a rózsaszirmokat, majd megnéztem munkám gyümölcsét. És valami elképesztően nézett ki az egész! A víz rózsaszínes árnyalatot vett fel a fürdősónak köszönhetően, és a virágokkal csak még szebb hatást keltett, nem beszélve a sok habról.

Kimenve a fürdőből, már száguldottam is a hálóhoz is mikor sikeresen benyitottam, még felocsúdni sem volt időm, máris a falnak passzírozva találtam magam, és Hoseok már tapadt is rá ajkaimra. Annyira tetszett ez a heves szenvedélye, hogy egyből viszonoztam csókját, és ő ezt kihasználva, már furakodott is be számba nyelvével. Az érzéstől egy hangosat sóhajtottam, mire eltávolodva a faltól, szerelmem elcipelt az ágyig, ahol finoman ledöntött engem, aztán nyakamat vette célba. Próbáltam a haját húzva figyelmeztetni, hogy ne hagyjon rajtam nyomokat, de nem nagyon akarta venni a jeleimet, egy idő után pedig én sem foglalkoztam már vele igazán. Hangomat kicsit sem akartam visszafogni, hiszem mindig is erre vágytam már jó ideje, és most lehetőség adódott rá, hogy neki adhassam a szüzességem. Mert bizony én még senkivel sem feküdtem le, pont amiatt, hogy nekem csak Hoseok volt kezdettől fogva, vele pedig nem tehettem meg ezt. Nyakam után, elhúzva pólóm korcát a jobb hozzáférés érdekében, áttért kulcscsontomra, ami elég érzékenynek bizonyult, mert erre egy nyögés is kiszaladt a torkomon. A válasza csak egy morgás volt a tettemre, majd haladt is tovább a hasamra, amint sikeresen lehúzta rólam a zavaró ruhadarabot. Köldökömet is sokszor megkínozta, ahogyan belenyalt néha, és a körülötte lévő érzékeny részeket is megharapta néha, vagy hagyott egy-két szívás nyomot. Tovább haladva, elkezdte nadrágom övét kicsatolna, majd ahogy a sliccet is sikerült lehúzni, már meg is szabadított egy újabb textília darabtól, hogy aztán egy újabb csókba vonjon engem. Úgy gondoltam én sem leszek rest, és elszakadva tőle gomboltam ki ingjét, így rálátást nyerhettem izmos mellkasára és hasfalára. Egy kéjencnyögést hangoztatva nyaltam le nyakától kezdve hasáig, miközben Hoseok beletúrt tincseimbe, és hátra hajtotta fejét az élvezettől. Én is igyekeztem alsójától megszabadítani, ám türelmetlenebbnek bizonyultam, mint párom, ugyanis az alsóval együtt szabadítottam meg alsóruházatát, így pedig szemem elé tárult hímtagja, ami már nem kicsit volt izgalmi állapotban csupán ennyitől. Felnéztem szerelmem arcára, majd ahogy tekintetünk összekapcsolódott, már vettem is számba makkját, amitől egy hangos nyögés hagyta el a száját a meglepődöttség hatására. Egyáltalán nem féltem az ilyenektől, mivel kellő cikket és videót néztem már meg erről, hogy felkészültebb legyek, mikor erre kerül a sor. Lassan beengedtem farkának nagy részét, és ahogy érzékeltem, hogy ennél többet már nem bírok el, a tövénél megfogtam egyik kezemmel, és mozgatni kezdtem fejemet, aminek következtében párom, alig bírt csöndben maradni. Hihetetlenül növelte az egómat az, ahogy hallom, milyen elégedett azzal, amit csinálok vele. Egy idő után, megelégelve a dolgot, Hoseok hajamnál fogva rántott le magáról, és egy mély, szenvedélyes csók kíséretében szabadított meg utolsó ruhadarabomtól, aztán elfektetve az ágyon, nyúlt a kis éjjeli szekrénybe a többi általam vett dologért. Egy csomag óvszer és egy tubus síkosító.

Szóval ezért támadott le így! Biztos megtalálta valahogyan őket, és már nem bírt magával, hiszen elég sokszor hangoztatta, mennyire kíván már engem, és csak a józan eszének maradék foszlánya tartja benne a lelket. Viszont ezzel sem tudtam sokáig foglalkozni, ugyanis párom ajka újabb csókban forrt össze az enyémmel, és közben láttam, ahogy a tubust kinyitva már keni is be három úját, majd elszakadva tőlem néz mélyen a szemembe.

- Ha nem bírod és agyon kellemetlen lesz, szólsz nekem, rendben? –kérdezte aggódó tekintettel, de én csak magabiztosan bólintottam rá. Eddig vártam, és legyen akármilyen fájdalmas, állni fogom a próbát.

Első ujjával még nem volt olyan vészes, bár akkor sem a legkellemesebb érzések közé sorolnám, de elviselhetőnek elviselhető. Hoseok kellően várta a megfelelő pillanatot a folytatásra, ugyanis tisztában avval, hogy ez lesz nekem az első, és hiába biztattam a folytatásra, csak akkor vezette belém következő ujját, amikor már egyáltalán nem látta rajtam a fájdalom jeleit. Második tagjától már felszökött belőlem egy fájdalmas szisszenés, és ezt követően párom megfogta szabad kezével tagomat, majd mozgatni kezdte, élét véve a szorító érzésnek. Bár a szokatlan érzet megmaradt, de sokkal hamarabb szoktam meg, mint az előbb, így harmadik ujja is csatlakozott a többiekhez. Ennek a megszokása már eltartott egy ideig, de amint felkészültnek mondhattam magam, Hoseok kihúzva belőlem ujjait vette kezébe újra a síkosítót, és tagját kente át a síkos anyaggal, de az én bejáratomba is jutatott egy keveset. Amint a flakont lezárta, és elhajította, csípőmet megfogva emelt feljebb a jobb behatolás érdekében, aztán hímvesszőjét nyílásomhoz irányítva már nyomult is be. Persze nem volt ő idióta, szépen lassan tett a magáévá, amikor pedig látta rajtam, hogy nagyon nem bírom, még meg is állt egy időre. Végül, ahogy tövig ért bennem, mindkettőnkből egy jóleső nyögés szakadt fel az enyhe bizsergés hatására, ami végig futott a testünkön. Amint megadtam a jelet, párom máris elkezdett felvenni egy lassú tempót, amit fokozatosan növelt egyre gyorsabbra, miközben én a lökések ütemével megegyezően nyögtem, sóhajtoztam, hol fájdalmasan, hol élvezettel telien. Amikor egy erősebbet döfött belém, sikeresen megtalálta azt a pontot, amitől a mennyben éreztem magam, és egy sikkantást kiengedve cserepes ajkaim közül biztattam a folytatásra, és hogy oda lökjön többet, erősebben, gyorsabban. Egy idő után már csak az én hangom, és az egymásnak csapódó testünk hangját lehetett hallani az egész szobában, majd Hoseok egy mélyről jövő morgást hallatva hajolt le, ismét birtokba véve ajakimat, amelyek már szomjaztak a kényeztetésért. Ez pedig megadta nekem a végső löketett, és még mindig csókolva elveztem el egy nagy sikítás kíséretében, amit párom sikeresen elnyomott, így tompán lehetett csak hallani. Nem sokkal utánam, a felettem támaszkodó is elment bennem, és mivel a nagy hevességben elfelejtette magára venni a gumit, így minden ondóját belém eresztette, ami egy újabb lökéshullám volt a számomra, és csal még kábább lettem, mint eddig voltam. Pár levezető lökés után, párom kihúzódott belőlem, majd eldőlve mellettem ölelt át karjával.

- Na, milyen volt, szépségem? –simított ki pár kósza tincset szememből, miközben mosolyogva nézett rám.

- Fantasztikus volt! Csak kár, hogy oda lett a fürdés lehetősége!

- Nem is olyan biztos az! Végtére is meg kell fürdened, és ki kell mosni téged –ezzel a kijelentésével már állt is fel, engem pedig karjai közé kapott, és becipelt a fürdőbe, ahol bele is rakott a kádba, aztán bemászott mellém.

Mellkasának dőlve relaxáltam a –még mindig –meleg vízben. Ám nem szerettem volna pont itt bealudni, így párom segítségével gyorsan megfürödtem, és amíg párom is elintézte a dolgát, megtörülköztem, majd a szobába menve átöltöztem alvós ruhába. Összetakarítottam, elraktam a szennyest, ahogy pedig az ágyhoz közelítettem, megláttam, hogy villog a telefonom, amit a kisszekrényen hagytam. Direkt halkítottam le, hogy senki ne zavarjon engem, de mivel már ráérek, így megnéztem az üzenetet. Jungkook-tól jött és csak ennyi állt benne: „Sikerült, Hyung! Megcsináltam! J”. Na, mit mondtam, ügyes ez a gyerek! Gyorsan elraktam a készüléket, miután visszaírtam egy gratulációt neki, és párom pont ekkor ért be a szobába. Ő is keresett új ruhát magának, majd ahogy átöltözött már bújt is be mellém, és mindkettőnkre ráterítette a takarót. Szembe fordulva vele bújtam mellkasába, míg ő adott nekem egy utolsó csókot.

- Szeretlek, Hoseok!

- Én is téged, Tae!

Remélem mindenkinek ilyen remek Valentin napja volt, mint nekem, mert ezt bizton állíthatom, hogy ez volt életem legszebb napja, és még remélem, sok ilyet megélek még szerelmemmel az oldalamon.